Budaörsi repülőtér fogadó épülete

Budaörsi Repülőtér története:
A nemzetközi légiforgalom kiszolgálására 1937-ben megnyitott Budaörsi repülőtér Magyarország első igazán világszínvonalú, a korabeli európai példákkal egyenrangú légikikötője. Hazánk két világháború között létrejött legjelentősebb közlekedési célú épületegyüttese. Az elmúlt évtizedekben valaha volt fontossága egyre inkább a feledés homályába veszett. Napjainkra az ország egyik méltatlanul elhanyagolt, eredeti jellegéből kiforgatott modern emlékévé vált. Egyedülálló értékei, történeti szerepe elismeréseként a 2000-ben megszerzett műemléki védelem mellett nagyobb figyelmet, több gondoskodást érdemelne.

A Budaörsi repülőtér megvalósításának igénye először 1931-ben merült fel. A tényleges munka anyagi problémák miatt azonban csak 1935-ben kezdődhetett meg.

A pályázat legnagyobb kötöttsége a költségkeret szűkössége volt. A reptér a főváros által ingyen átadott telekre került, felépítésének költségeit az állam finanszírozta, a nem túl kedvező gazdasági helyzet miatt nagyrészt hitelből. A teljes építési költség nem haladhatta meg a 4000000 pengőt, ami egy szigorúan átgondolt, takarékos, nem túl nagy méretű épületkomplexum megvalósítását tette lehetővé. A költségkeret szűkösségét az mutatja a legjobban, hogy Bierbauer Virgil kutatásai szerint Európában nem volt olyan hasonló méretű repülőtér, mely hasonlóan kevés pénzből épült volna. Igaz az államra háruló építési költség csökkentéséhez az is hozzájárult, hogy a főváros a telek átadása mellett végül vállalta a Kőérberki út áthelyezését és a repülőtér balatoni főútra történő bekötésének kialakítását is. A forgalmi épületre szóló tervpályázat két nyertese Dr. Bierbauer/ Borbíró Virgil és Králik László volt. Kettejük két eltérő tervét a bíráló bizottság egyaránt a legjobbnak ítélte és ezért közös terv készítésére szólította fel őket.
F: budaorsirepter.uw.hu