Koronaőr laktanya

Magyar Királyi Koronaőr laktanya.

A koronaőrség laktanyája a Váralja utca 14-ben volt. 1944-telén Budapest ostrománál az épület súlyosan megsérült majd 1945-után a vár és a környező épületeknek helyre állításánál  az alsó szintig visszabontották ,és egy egyszerű lapos tetővel látták el. Napjainkban is így hasznosítják , nem is sejtve hogy milyen különleges alakulat épülete volt!!!!

Magyar Királyi Koronaőrség

.1871-ben királyi rendelet született a Szent Korona őrzéséről. Megszületett a Magyar Királyi Koronaőrség, a két országos koronaőr alárendeltségébe tartozó független alakulat.

Magyar Királyi Koronaőrség vagy közhasználatban Koronaőrség a magyar Szent koronának és egyéb koronázási és országos jelvényeknek őrzésére felállított önálló díszcsapat volt. Őrszolgálaton kívül még a hivatalos istentiszteleteknél, országos ünnepélyeknél és az udvari fogadtatásoknál is mint díszőrséget alkalmazták.

Koronázási jelvényeink, különösen a magyar Szent korona mindig különös védelmet élvezett. A Korona biztonságának legfőbb őrei a koronaőrök voltak

A legtöbb koronaőrt Jutason képezték ki, mely az ország egyik legkeményebb tisztképzője volt. Itt kapták meg azt a tudást és keménységet, mely alkalmassá tette őket arra, hogy a Szent Koronát és a hozzátartozó drágaságokat akár életük árán is, de megvédjék. A kemény kiképzés mellett balettmester tanította őket arra, hogyan lépjenek méltóságteljesen és tisztelettudóan egyetlen koppanás nélkül a Szent Korona és a Szent Jobb kísérésekor! Külön szervezetet alkottak a honvédségen belül, mely teljesen politika mentességet képezett. Ezalatt az értendő, hogy a koronaőröknek csak saját parancsnokuk vagy a miniszterelnök adhatott utasítást, de csakis addig, amíg a Szent Korona érdekeit képviselte a parancs.

A századforduló és 1909 közt a koronaőrség jelentős átszervezésen esett át. Alezredesig növelték a parancsnoki beosztásban rendszeresített rendfokozatot, a legénységi állományt a honvédségi őrmesterekkel egyenrangúnak nyilvánították, ami fokozta a koronaőrség elit alakulat jellegét. Új, a korábbinál is díszesebb egyenruhát rendszeresítettek. A magasított díszföveget madárszárny alakú tollforgó díszítette, fehér kócsagtollakkal, a föveg homlokrészén nagy méretű címerdísszel. A díszatilla zöld, a nadrág vörös, a köpeny fehér anyagból készült, a nemzeti színek hangsúlyozása céljából. Fegyverzetük díszkard és vibárd. Rendelkeztek szolgálati és kimenő öltözettel is.

A koronaőrség 24 főből állt, ehhez tartozott még 5 fő küldönc és 2 fő polgári alkalmazott. A koronaőrség parancsnokát törzstiszti rangban – 1920 után – a kormányzó nevezte ki. Az utolsó parancsnok Pajtás Ernő volt, helyettese Vály István alezredes. A 24 fős koronaőrség kizárólag tiszthelyettesekből állt: 1 alhadnagy, 7 főtörzsőrmester és 16 törzsőrmester

Keresek régi fotókat a laktanyáról és a koronaőrökről!