- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Az 1800-as évek első felében még céhes rendszerű sörgyártás nagyiparivá válása a század közepén történt. Fő helyszíne a sörfőzéshez kedvező adottságú Kőbánya lett: a mélyfúrással nyert víz és az ászkoláshoz megfelelő hőmérsékletű pincerendszer révén. A sörgyártásnak a század végére bekövetkezett nagymértékű felfutását pedig elősegítette a szőlőket pusztító 1880-as évekbeli filoxéra-járvány, amely korlátozva a borfogyasztást, utat engedett a sörnek.
Az elsők egyikeként, 1855-ben létesült Kőbányai Serház Társaság üzemét 1862-ben megvásárolta az osztrák származású id. Dreher Antal. Egy másik cég – az 1854-ben létesült Barber- és Klusemann-féle – 1867-ben részvénytársasággá alakulva létrehozta az Első Magyar Részvényserfőzde Rt.-t, amelynek fő részvényese a gazdag malomtulajdonos Haggenmacher Henrik lett, majd ebből kiszállva, önálló sörgyárát Budafokon (Promontor) indította. A kőbányai Haggenmacher sörgyár létrehozására csak 1910-ben került sor.
(A látképen nem megnevezett kőbányai serfőzdék: Polgári – 1892, Király – 1894, majd ennek csődjét követően a Fővárosi - 1914)
A Dreher- és Haggenmacher-családok közötti házasodások és különböző részvényvásárlások következtében a gyárak tulajdonosi szerkezete többször módosult, míg végül 1933-ban egyesültek Dreher-Haggenmacher-Első Magyar Részvényserfőzde Rt. néven. A sörfőzést az Első Magyar Részvényserfőzde telepére korlátozták (itt működik napjainkban is a Dréher Sörgyárak Zrt), a Haggenmacher gyárban szövőgyárat rendeztek be, az eredeti Dreher-telepen pedig maláta, likőr és csokoládé gyártásába kezdtek (a malátagyártás indokolta itt a hatalmas magtárat és a két malátaszárítót).
A sörgyárak államosítás utáni helyzete már más történet. Annyi említhető, hogy a Király, majd Fővárosi Serfőzde helyén később a nagynevű Globus Konzervgyár működött.
Kőbánya
Magyarország
Friss hozzászólások
A Marina belsejéről…