Fővárosi Állatkert 1912-ben

Az 1866-ban megnyitott pesti Állatkert 11 nagyobb és több kisebb épületét Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezte. Az évek során – több okból – romlott  a kert anyagi helyzete,  ez 1907-ben csődeljáráshoz vezetett, aminek keretei között – szabályos árverés során megvéve a vagyont – átvette a főváros. Ezután elhatározták az új nevén Budapest Főváros Állat- és Növénykertje átépítését. Az átépítés irányítására zoológusok, botanikusok, építészek részvételével bizottságot hoztak létre.  A korabeli állatkertek tanulmányozása eredményeképpen a Hagenbeck-féle panoráma-kifutók (szabadkifutók) megvalósítását határozták el, ahol az állatok kifutóit vizes- és szárazárokkal választották el a látogatóktól.

Az állatkert régi épületeit elbontották és újakat emeltek a helyükön. A főkapu és a keleties stílusú elefántház megtervezését Neuschloss Kornélra bízták. Az állatházak többségét (madárház, bölényház, szarvasház) Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte, akik nem sokkal előtte tértek vissza Erdélyből, és munkájukhoz felhasználták az ott látottakat. A pálmaházat és az alatta található akváriumot, Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervei alapján építették.

Az újjáépített Állatkert 1912. május 20-án nyitott ki. A sajtóban Európa egyik legmodernebb állatkertjének nevezték, elsősorban az állattartás és bemutatás módja, az édes- és sós-vízi akvárium gyűjteménye miatt.

Főkapu (Neuschloss)  Központi – Zsolnay kerámiával borított – kaputorony, amelyet négy-négy műkőből öntött kőelefánt tart, ehhez két negyedköríves oldalszárny és ezek végén egy-egy irodaként és jegypénztárként működő épület áll. A kaputorony álkupoláján jegesmedvék és mandrillok  (a szobrok Maugsch Gyula alkotásai).

Vastagbőrűek Háza (Neuschloss), jelenleg Elefántház.  A szecessziós stílusú épületet Zsolnay pirogránit, eozin és zománcos csempék fedték. Keleties hatását egy a 31 méter magas minaret fokozta, amit azonban 1915-ben – a világháborúban  szövetséges – Oszmán Birodalom kérésére lebontottak (muszlim szimbólum ne legyen állatházon). ---- 1997-ben felújították az épületet (Europa Nostra-díjat kiérdemelve), ekkor a minaret is újjáépült.

Zsiráfház (Kós, Zrumeczky) A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, alapjainak felhasználásával 1965-ben készült el a ma is látható Zsiráfház.

Bivalyház (Kós, Zrumeczky)  A kő alapozású ház  – kalotaszegi, figyelőtoronnyal ellátott kisnemesi házat formázva – kizárólag fából épült. 1944-ben a bombázások során megsemmisült, helyén ideiglenes Szarvasmarhaház, majd 1963–1964 között  Bölényház épült.

Majomház (Kós, Zrumeczky)  Az 1866-os eredeti átépítésével készült, majd 1936-ban kibővítettek az északi üvegtetejű szárnnyal és a keleti, szintén félkör alakú ketreccel.  Az 1990-es években tágas kifutókkal bővült.

Bagolyvár (Kós, Zrumeczky)  Az elhagyatott várromot utánzó eredeti, 1886-os épületet lebontották és – némileg átalakítva – a mai helyén állították vissza. 1983-88 között, majd 1997-ben az eredeti épületrészek megtartásával, korszerűsítették.

Macskaféle ragadozók Háza (Kós, Zrumeczky) Stílusa a századfordulós brit Arts and Crafts hatásait mutatta. A nagymacskák az ívek alatt kialakított szűk ketrecekben éltek, kibővítése az 1990-es évek második felében indult rekonstrukciós hullám első lépése lett. Jelenleg az Afrika Ház.    

Madárház (Kós, Zrumeczky) A kalotaszegi református templomok stílusát idéző, zömmel fából készült,  hegyes tornyú épület érdekes kontrasztja az északkeleti és északnyugati oldalak félkör alakú, acélrácsos röpdéinek.

Hegyi Ház (Kós, Zrumeczky)  A Kisszikla déli oldalában lévő, vaskos farönkökből álló épület. Jelenlegi neve Norvég Ház, 1997 óta műemlék, 1998-ban felújították.

Struccház (Kós, Zrumeczky) Két (egy téglalap és egy kör alakú) nádfedeles, egymással összekötött pavilon. Afrikai stílusú díszítőelemei  mellett szerkezete az Alföld építészetére emlékeztetett.  A második világháborúban az épület elpusztult. 

Szarvasház (Kós, Zrumeczky)  Erdélyi stílusban épült. 1984-ben lebontották, helyére épült az Új Majomház, azonban az addig elraktározott, számozott gerendákból 1987-88-ban ismét felépítették az eredetivel megegyező formában, a kert északnyugati sarkában.

Baromfiudvar (Kós, Zrumeczky)  Székely falusi ház és udvar faragott bejárati kapuval, méhészettel, galambdúccal,  fedett vályúval és dohányárusító bódéval. A második világháborút követően a romokban lévő épületegyüttest részben lebontották, részben átalakították.   1998-99-ben a megmaradt régi falakra az eredeti főépületet újjáépítették, valamint 3 kisebb építmény, közöttük a faragott fakapu is rekonstruálásra került.

Pálmaház (Ilsemann, Räde)  Az acélszerkezetes, üveggel borított ház egy két részes nagycsarnokból és két oldalt három-három oldalházból áll. 1922-ben az egyik oldalházat terráriummá alakították át, 1934-ben pedig a krokodilok költöztek be a tó felőli, félkörös részbe. A világháború során az épület súlyosan megrongálódott. 1952-ben újra megnyílt a nagycsarnok, de a szerkezet rozsdásodása miatt a 60-as és 70-es években többször fel kellett újítani.  A végleges felújítás 1991 és 2000 között történt.