- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Alkalmi, időlegesen fennálló hajóhidat már a rómaiak is építhettek a mai Budapest területén, és talán állt ilyen híd rövid ideig Zsigmond korában is. Az első állandó, az év nagyobbik felében működő és évről évre újra felállított hajóhidat a törökök építették a két város közé. Ennek többszöri pusztulását követően, a török uralom utáni nyolc évtizedben (!) nem is építettek hidat Pest és Buda között. Ehelyett újra az ősi eszközöknek: a csónakoknak jutott nagy szerep.
Véletlenszerűen jutott azután Pest-Buda - igencsak későn - újra hajóhídhoz. 1767-ben, Albert szász herceg budai látogatása alkalmából ideiglenesnek szánt hajóhidat építettek a Dunán. A látogatást követően - az előzetes tervekkel ellentétben - mégsem bontották szét a hidat, hanem meghagyták azt a városok kezelésében. Ezt az alkalmi hidat azután évek alatt bővítették egy minden igényt kielégítő hajóhíddá. Ettől kezdve évente újra “felépítették” a két város között - egészen az első állandó híd (Lánchíd) 1849-es átadásáig, tehát 82 éven keresztül. (A Redaute-ot ábrázoló, 1833-ből származó képen is látható.)
A hajóhíd 43 hajótesten nyugodott, hosszúsága 422 méter, szélessége 8,85 méter volt, a következő megosztással: a két szűk gyalogjáró 1,10-1,10 méter, a kocsiút 6,65 méter szélességű; két szemben jövő szekér is elfért rajta. A hajók számára a parthoz közeli részen mindkét oldalon szét lehetett nyitni egy három hídtagból álló részt.
(A festmény a rácok dunaparti körmenetét ábrázolja.)
Budapest V. kerület
Magyarország
Friss hozzászólások
A Marina belsejéről…