- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
1982-es adat:
Ásotthalom 5015 lakosú község, amely 1950-ben szerveződött a szegedi tanyavilágból. Nevét a központját képező Ásotthalom-dűlő tanyáiról kapta. A névadó halom közelében, melyet sokszor megástak az elmúlt századok kincskeresői, Szeged városa 1850 körül megépítette az első Város-tanyát, a környék közigazgatási központját.
Az Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet helyén egykor működött erdőőri szakiskola 1883-ban, Ferenc József császár szegedi látogatásakor nyitotta meg kapuit.
A község római katolikus temploma 1930-ban épült Kövér Tibor és Szojka Jenő tervei alapján. Itt helyezték el a szegedi Dömötör-templom padjait és orgonáját.
Asotthalmot sokan keresik fel szép termálvizű uszodájáért is.
A község jelentős agrártörténeti emlékhely. A tanulmányi erdő a homoki erdőtípusokat és azok művelési módját mintázza, az Emlékerdő (ásotthalmi letérés után a bajai út jobb oldalán) pedig az ősi fehér- és szürkenyáras ligeterdők reliktuma. Az Alföld fásításában kiemelkedő munkát végzett Kiss Ferenc, akinek javaslatára 1870 körül Asotthalom határában 17 hektáros területet telepítettek be erdővel, a szegedi állami erdészet vezetője volt 1885 és 1925 között, ezért az utókor a szecredi erdők atyja"-ként emlegeti. Tiszteletére az út bal oldalán 1977-ben emlékművet emeltek. Sírja — a szegedi temetőben — erdészettörténeti emlékhely. Az Emlékerdő közepén áll a „Ruzsa-fa", az a száz évesnél idősebb szürkenyár, melyre — a néphagyomány szerint - vágtázó lováról Rózsa Sándor kapaszkodott fel, hogy megmeneküljön üldözői elől.
erdő utca 2-18
Magyarország
Friss hozzászólások
…