- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A ferencvárosi nyomortelepek megszüntetésére hozták létre 1937-ben az Illatos úton (valamint a Hős utcában és a Bihari úton) felépített kislakásos – az akkori miniszterelnökről Darányi-házaknak elnevezett – háztömböket. A 28 négyzetméteres lakások, a folyosókon található közös használatú fürdőhelyiségek, mosókonyhák és wc-k az előző telepekhez képest alig valamivel jobb életfeltételeket biztosítottak. A bérelhető lakásokba csak azok a négygyermekes családok költözhettek be – összesen körülbelül tízezer fő – amelyeknek legalább egy tagja Budapesten dolgozott.
Az Illatos úti házak túlzsúfoltsága 1948 folyamán kezdődött, amikor felszámolták az 1914-18 között épült Auguszta-barakktelepet. Fokozatosan következett be a házak elgettósodása, a lakók sajátosan zárt szubkultúrájának kialakulása, ezzel együttjárt a „Dzsumbuj” megnevezés elterjedése. A nyolcvanas évek végén aztán sok lakó az állam támogatásával elvándorolt, a megüresedett lakásokba viszont új vidéki családok költöztek be, a kilencvenes években egyre inkább önkényes lakásfoglalással. Az önkormányzat 2004-től kezdett foglalkozni az ott élők máshova telepítésével, az üres lakások lefalazásával az új beköltözés megakadályozására. 2009-ben kezdődhetett meg az A-épület bontása.
A Dzsumbuj az egymással párhuzamosan, szabadon álló, magas tetős, függőfolyosós, nyerstégla homlokzatú három ház. Az „A” és „C” jelű épület háromemeletes, a középső, „B” jelű négyemeletes. Mindhárom épület két párhuzamos, a köztük lévő keskeny udvar felé függőfolyosós szárnnyal, melyeket keresztbefordított lépcsőház fog össze. Így a két szárny padlóvonala között fél szint különbség van.
Magyarország
Friss hozzászólások