- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Kápolnásnyék, a Velencei-tó végénél, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el, mondhatjuk, hogy Budapest felől a Velencei-tó kapuja.
A mai területén már a késő bronzkortól kezdve laktak emberek. A későbbi századok során a Magyarországra jellemző népcsoportok itt is éltek, többek között a kelták, rómaiak, longobárdok, avarok, majd a magyarok telepedtek le a 900- as évek eleje körüli időkben. A Nyék törzsbeliek szórványa telepedett le a község területén, valószínű, hogy leszármazottaik is itt éltek a török korig. III. Béla királyunk 1193-as oklevélben, a fehérvári kereszteseknek adományoz egy ekényi szántóföldet Gnec ( Nyék ) területén, s itt említik első ízben a község nevét. A törökdúlás idején elpusztultak és elmenekültek a falu lakói, majd az 1720- as évektől kezdtek isét betelepülni, visszatelepülni. A község lakói főleg a köznemesek és az őket kiszolgáló cselédek, mezőgazdasági munkások voltak.
A község mai arculatát az 1900- as évek elején alakították ki. A század harmincas éveiben Kápolnásnyék, a fehérvári járás harmadik leggazdagabb községévé lépett elő, amely a Velencei-tavi idegenforgalom fellendülése miatt, mint kereskedelmi, szolgáltató háttérbázis alakult ki.
Az 1989- es rendszerváltást követően Kápolnásnyék ismét önálló község lett.
1800. december 1- én itt született a Szózat halhatatlan költője Vörösmarty Mihály, s 11 éves koráig itt Nyéken élt és tanult,emlékét méltón ápolja a falu közössége.
2000. szeptember 29- én, a költő 200. születési évfordulóján szobrot állítottak a község róla elnevezett központi terén. A költő gyermekkori lakóházában, a volt ispánlakban működik a Vörösmarty Emlékmúzeum, melyben, felújítása után, egy új kiállítás mutatja be a Szózat költőjének életútját, s munkásságát.
Forrás: a község honlapja
8116 50-56
Magyarország
Friss hozzászólások