Sárospatak

A vár igazi története 1534-ben kezdődött, bár a legrégibb épületrész, a Vörös-torony 1500 előtt épült.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány  pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. A kollégium egyetlen megmaradt régi épülete az 1773-ban épült Berna-sor (a mellékletben a múzeum).

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi  fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést.

1806-ban - ausztriai birtokait cserélve - a Breczenheim hercegi család kapta birtokul. A város 1834-ben megváltotta magát, a herceg tulajdonában csak a vár és környéke maradt.