tiszadobi Andrássy-kastély

A kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette, Meinig Arthur (1853-1904)  tervei alapján, 1880-1885 között.  (A Szászországból származó Meinig a kor arisztokráciájának kedvelt palota és kastély építője, többek között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának otthont adó Wenckheim-palota tervezője volt.) Tiszadobon földbirtokosként az  első Andrássy 1741-től Károly volt, akinek jelmondata  (Fidelitate et Fortitudine – Hűségért és bátorságért) a földszinti nagyterem (lovagterem) közepén  álló gótikus-reneszánsz  kandalló homlokára van vésve.

A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz, saroktornyainak előképe a vajdahunyadi vár  lehetett. Érdekessége, hogy a 4 évszaknak megfelelően 4 bejárata, 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van. Lépcsőházának jellegzetessége a romantikus, fal mentén húzódó,  fafaragásos, háromkarú falépcső. A kastélyt hatalmas romantikus park övezte, észak felől ősfás erdő, kelet felől a Tisza határolta.

Igen gazdag pompájú, főúri berendezését 1918-ban  részben elpusztították, részben széthordták. A II. világháború végén román katonai kórházat telepítettek a kastélyba, majd állami tulajdonba került, egy éven át görög menekültek gyermekei kerültek ide, 1950-től a közelmúltig gyermekvárosként működött.  (E gyermekvédelmi intézmény 2007-től a település  egy korszerű épületegyüttesébe költözött.)  Az utóbbi években
„kulturális és turisztikai hasznosítási” célú rekonstrukciója folyik, amely a külső megjelenését változatlanul hagyja, a fejlesztések a belső berendezések felújítására és az üzemeltetés hatékonyságának növelésére irányulnak.